Magyarországon a jogrendszer alapja az Alaptörvény, amelyben a "Szabadság és felelősség" elnevezésű rész foglalkozik az alkotmányos alapjogokkal, többek között az otthon védelmével.

XXII. cikk
(1) Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését, továbbá a közterület közcélú használatának védelmét az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Itt lenne az ideje annak, hogy a jelenlegi kilakoltatási gyakorlat folyamata és a hajléktalanság, mint szociális probléma kezelésének eszközrendszere, minden oldalról felülvizsgálatra kerüljön és megszűnjön az az eljárásrend, amelynek minden eleme nélkülözi a humánus, támogató attitűdöt, így emberek, családok sok esetben úgy kerülnek ki az otthonaikból, hogy a számukra - körülményeikre tekintettel lévő - megfelelő elhelyezés nem áll rendelkezésre. 

Az Igazságügy Minisztérium tavaly ősszel úgy becsülte, hogy több mint 30 ezer lakás vagy ház esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kiteszik a lakókat, ha önként nem költöznek el. Már ez is rettenetesen magas szám, de a valóság még rosszabb lehet, a késedelmes jelzáloghitelek száma ugyanis tavaly 120 ezer körül volt, és nincs okunk feltételezni, hogy érdemben változott volna a helyzet azóta. Itt olvashatod el a teljes cikket.

A hajlékkal rendelkezés általános és kézzelfogható üzenete az, hogy aki birtokol valamilyen, stabilnak nevezhető lakhatást, annak a társadalmi beilleszkedés szerinti elvárások szintjén rendben van az élete. Az alapvető szükségletei kielégítettek, nincs kitéve az időjárási viszontagságoknak, a személyes, intim higiéniai tevékenységeit emberhez méltó körülmények között végezheti.

hajlék (főnév)
- Kisebb lakhely; fedéllel ellátott ideiglenes tartózkodási hely. Tanyán épített kisebb házikó, szoba.
- Menedéket adó hely. Nyugalmat, biztonságot nyújtó fedél, védett tér.
- Méltó hely; a kellő körülményeket biztosító épület.
Eredet [hajlék < ómagyar: hajlak (hajlék, alvóhely) < hál + lak (főnév)]

Ha az alapszóhoz hozzátesszük a fosztóképzőt, akkor egyből kiolvasható, hogy valaki vagy valami annak a híján van, amit az alapszó jelöl, azaz hajlék+talan, azt jelenti, hogy lakhely, menedéket adó hely, méltó hely nélkül lévő valaki. Tehát a hajléktalan ugyanolyan ember, mint bárki más, annak az uralkodó megítélésnek a dacára, amely szerint olyan személy, akit előszeretettel szokás a köznyelvi megfogalmazásban, lealacsonyító hangnemmel, pusztán a "csöves" kifejezéssel illetni. Olyan illetőnek, akiről az általánosan elterjedt nézet az, hogy mivel strukturált időbeosztással nem rendelkezik, bőven van ideje "csövezni". Mintha ez a tevékenység úri huncutság lenne. Biztosak lehetünk abban, hogy az emberek közül senki sem úgy kel fel reggel, hogy kinéz az ablakon, vesz egy nagy levegőt, majd azt mondja, hogy „én mától hajléktalan leszek” azért, mert olyan jó lenne a sarki bokorban ébredni minden reggel. Bárhova is születünk, bármilyen hatások is érnek bennünket életünk során, az egyik alapvető hajtóerőnk az, hogy a fiziológiai szükségleteink ki legyenek elégítve és közben folyamatosan a biztonságot és a védelmet igényeljük, keressük. Ez után következhet bármi más.

A tavalyi adatok szerint több mint 70000 embernek nincs érvényes lakcíme, ebből majdnem 5000 kiskorú. Az érvénytelen lakcímmel rendelkező emberek 41 százalékának a legutóbbi bejelentett lakcíme Budapesten volt, ezt jelentősen lemaradva követik az olyan nagyobb városok, mint Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged.

A Város Mindenkié és az Utcajogász álláspontja szerint a lakcím nélküli vagy problémás lakcímmel rendelkező emberek helyzetének megoldása az, ha minden ember élni tud a lakcímhez való jogával. Ehhez a kormánynak és az illetékes minisztériumoknak a következő lépések megtételére van szükség:

1. Kötelezzék a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt és engedjék, hogy az bérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal. A hatályos törvény szerint, ha egy albérlő rendelkezik egy két tanú által aláírt vagy ügyvéd által ellenjegyzett lakásbérleti szerződéssel, nincs szükség a szállásadó külön hozzájárulására a bejelentkezéshez.
2. A hajléktalanellátó intézményekhez hasonlóan törvényben kötelezzék a családok átmeneti otthonait és a munkásszállókat, hogy 10 nap ott tartózkodás után jelentsék be a náluk lakó személyeket és családokat.
3. Tegyék kötelezővé a szállásnyújtással foglalkozó cégeknek és magánszemélyeknek, hogy a tulajdonukban lévő lakások bérlőknek biztosítsák a bejelentkezési lehetőséget.
4. Utcán élő emberek esetében tegyék lehetővé, hogy bejelentkezhessenek abba a szociális intézménybe, amely az ellátásukat végzi (pl. nappali melegedő).
5. Módosítsák a családok és gyermekek ellátására vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy lakcím hiányában a család vagy egy szociális szakember nyilatkozattal igazolhassa, valójában hol élnek. Itt olvashatod el a teljes cikket.

Azért, hogy a hajléktalanok körülményeiről átfogó képet alkothassunk, minden évben készül  egy adatfelvétel a Február Harmadika Munkacsoport jóvoltából. Fontos tudni, hogy a február harmadikai felmérések nem hajléktalanszámlálások. A kérdőíves lekérdezés azokra az emberekre terjed ki, akik a szállókkal, vagy az utcai szolgálatokkal éppen akkor kapcsolatban állnak. A rendszeresen elvégzett adatgyűjtés egyik fontos célja, hogy támpontot adjon a hajléktalanok számára nyújtott ellátások fejlesztése érdekében.

A hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne. Európában is egyedülálló módon, immár a 20. alkalommal került sor idén február 3-án az országos hajléktalan adatfelvételre. A Február Harmadika munkacsoport szakértőinek becslése szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezer ember valamilyen hajléktalan szálláson, 4 ezer ember közterületen alszik. Döntő többségüknek a jelenlegitől teljesen eltérő segítségre lenne szüksége: 4000 főnek lakhatási támogatásra, 7000 főnek lakhatási és egyben szociális támogatásra lenne szüksége, s ezzel önállóan is képes lenne lakni, 700 ember ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátásra szorulna. A jelenlegi szociális szállásnyújtás valamilyen formája mintegy 2300 ember állapotának felel meg. Itt olvashatod el a teljes cikket.

A hajléktalanság kriminalizációja nem új jelenség. 2010 után vált látványossá a folyamat. 2011 áprilisában került elfogadásra egy fővárosi önkormányzati rendelet, amely szerint szabálysértés a "köztér életvitelszerű lakhatás céljára történő használata". Az elmúlt évekhez jól illeszkedő új állomás az Alaptörvény idén nyáron elfogadott azon módosítása, amely a hajléktalanság tiltásáról szól. Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen.

Mellőzni kell a szabálysértési eljárás megindítását és helyszíni figyelmeztetést kell alkalmazni, ha az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja, vagy az elkövető a jelenlévő hatóság vagy más szerv vagy szervezet felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében. ...akit 90 napon belül 3 alkalommal a szabálysértés elkövetése miatt a helyszínen figyelmeztettek, azzal szemben az újabb elkövetéskor a szabálysértési eljárás megindítása nem mellőzhető. Itt olvashatod el a teljes cikket.

A hajléktalanság, a lakhatási nehézségek problematikája társadalmi közüggyé kell, hogy váljon. Nincs olyan szociálisan hátrányos élethelyzet, amelyben ne lehetne felfedezni az egyén vagy a család helyzetét alapjaiban meghatározó, a lakhatás körülményeihez köthető kedvezőtlen sajátosságokat.

A Város Mindenkié (AVM) csoport 2009 augusztusában alakult olyan hajléktalan emberek és szövetségeseik részvételével, akik tenni akarnak egy egyenlőségen alapuló és igazságos társadalomért. A csoport tagjai hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt és lakásszegénységben élő emberek és biztos lakhatással rendelkező szövetségeseik.

A radikális szociális munka fókusza kiemelten foglalkozik a lakhatási szegénység igen összetett problémahalmazával és a felmerülő kérdésekre közérthető kampányok felvállalásával is igyekszik konstruktív, kézzelfogható válaszokat javasolni a döntéshozók számára.

8. Lakásmenet - Otthonunk az életünk! Mert lakás nélkül nincs méltóság, biztonság, család, egészség, élet. Van megoldás a lakhatási válságra és Te is tudsz tenni érte - gyere el a Lakásmenetre! Követeld velünk, hogy senkit ne lehessen megfelelő elhelyezés nélkül az utcára rakni! Az utcán élőket segítsék, ne büntessék!